Cikk részletek

Edve Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2010.(XI.29.) önkormányzati rendelete

PREAMBULUM

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam, a parlamentáris demokrácia kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmi jogát.

Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

A helyi önállóságot anyagilag – szervezetileg – jogilag biztosító önkormányzatbarát környezetben a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé válnak arra, hogy a településen önfejlődési folyamatokat indítsanak el, s a közmegelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igényének sokszínűségéhez, önkormányzati minőségükben és önállóságukkal kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához.

A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.

Mindezeket alapulvéve és szem előtt tartva Edve Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

A képviselőtestület a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban a következők szerint állapítja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat).

Edve Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletben határozza meg.

 

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1. §

 

Az önkormányzat
(1) megnevezése: Edve Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)
Székhelye: 9343 Edve, Petőfi u. 60.
(2) működési területe: Edve község közigazgatási területe
(3) a képviselő-testület hivatalának neve: Beled Város Polgármesteri Hivatala
(4) A képviselő-testületi tagok névsorát az 1. számú Függelék tartalmazza.
(5) Az önkormányzat helyi feladatainak ellátása során önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi Edve község közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, alakítja szervezetét.

 

2. §

 

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
a./ Az önkormányzat címere:
Csücskös pajzsba helyezett vágtató huszár, mely jobbjában kardot, bal kezében pedig gyeplőt tart. A pajzs osztott, 1/7-ed alsó része zöld, felső része fehér, szegélye fekete, felette lebegő fekete színű nagybetűs EDVE felirat. A vágtató huszár a nemesi múlt, a zöld szín a mezőgazdaság jelképe.
A ló, a nyereg és a gyeplő színe barna, a nyeregtakaró zöld, a huszár ruhája kék, bajusza, haja, csizmája, a csákó ellenzője és a huszárruha sujtásai feketék, mentéje és csákója piros, a kengyel, a kard hüvelye, mentecsat és a huszárcsákó bóbitája arany, a kard ezüst.

b./ Az önkormányzat zászlaja:
Fekvő téglalap alakú, 1,5 : 1 arányú fehér textil, alsó és felső szélétől a zászló szélességének 1/18-ad távolságára 2/18-ad szélességű zöld vízszintes pólyával.
A színes címer a zászló szimmetria tengelyében helyezkedik el. A zászló alsó és felső széle piros szegélyű, a rúddal ellentétes oldalán arany színű rojttal.

c./ Az önkormányzat pecsétje:
Kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező közepén Edve címerének kontúrrajza. A címer alatt nagybetűs EDVE KÖZSÉG felirat. A felirat előtt, után és a szavak között 1-1 díszpont.

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni
a) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére
b) a testület által adományozott okleveleken
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
Az előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.

(3) Az önkormányzat zászlaját kell használni
a) a községháza épületén
b) községi rendezvényeken.

(4) Az önkormányzat címerét kell használni
a) a községháza üléstermében
b) a falu helységnévtábláin.

(5) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen Edve község címere van, a köríven pedig a következő felírat olvasható: EDVE KÖZSÉG POLGÁRMESTERE.

 

II. fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzati jogok

3. §

 

A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

 

Feladat és hatásköre

4.§

 

A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalmi – és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a Megyei Önkormányzattal, és a Megyei Területfejlesztési Tanáccsal, valamint a Regionális Fejlesztési Tanáccsal, és a felügyeleti szervekkel. A koordináció keretében közvetlenül cél, megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester és a jegyző feladata.

 

III. fejezet

Települési önkormányzat

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

5. §

 

Az önkormányzat feladatait a helyi közszolgáltatások körében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdése tartalmazza.

 

6. §

 

(1) Az önkormányzat kötelező feladatait az Ötv. 8. § (4) bekezdése tartalmazza.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai az alábbiak:
a) emlékművek és köztéri szobrok fenntartása,
b) területrendezés,
c) csatornázás,
d) csapadékvíz-elvezetés,
e) parkfenntartás,
f) buszmegállók fenntartása,
g) környezet- és egészségvédelmi teendők ellátása,
h) szabadidős intézmények fenntartása,
i) gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása,
j) civil szervezetek támogatása,
k) rendezvények támogatása,
l) külkapcsolatok ápolása, támogatása,
m) sportfeladatok,
n) turizmusfejlesztés.

(3) A kötelező feladatokon túl az önkormányzat vállalkozhat további, a helyi lakosság által meghatározott és a helyi érdekeket kifejező feladatok elvégzésére is. Az önként vállalt feladatok céljára történő vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat is teljesíti.

(4) Az önkormányzat önként vállalhat közfeladatokat akkor, ha:
a) a kötelezően előírt feladatok ellátását ez nem veszélyezteti,
b) Az ellátásához szükséges feltételek biztosítottak, vagy azokat megteremti,
c) a közfeladatot törvény nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.
Az önként vállalt feladatokról általában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell dönteni.

(5) A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

 

7. §

 

(1) Az önkormányzat jogi személy.
Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illeti meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.

(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat az Ötv. 10. § (1) bekezdése tartalmazza.

 

IV. fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület összehívása

8. §

 

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

(2) A testület szükség szerint, de legalább 8 ülést tart, az ülést a polgármester hívja össze. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket – a képviselőknek és meghívottaknak – olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább 5 munkanappal megkapják. A meghívó a község hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre.

(3) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, idejét,
b) javasolt napirendet,
c) napirendek előterjesztőjét.

 

9. §

 

(1) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább ¼-ének, a bizottságnak a napirendet is tartalmazó indítványra. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 5 órával is kiküldhető a meghívó.
Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(2) A közmeghallgatást igénylő napirendet tárgyaló ülések időpontja, helye legalább 8 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon – hirdető táblán történő kifüggesztéssel – kerül nyilvánosságra.

 

Munkaprogram, munkaterv

10. §

 

(1) A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, mely – a testület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb célját, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.

(2) A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – munkaterv.

(3) A munkaterv tervezését a polgármester irányításával – jegyző állítja össze, a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a.) A tárgyidőszak főbb feladatainak felvázolása, azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését.
b.) A képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei.
c.) Azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani.
d.) A napirend előterjesztésének a megjelölése.
e.) Meghívottak felsorolása.

 

A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

11. §

 

A képviselő-testület ülése nyilvános (Ötv. 12. § (3) bek.)

 

A képviselő-testület
a.) Zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor (Ötv. 12. § (4) bek. a) pont).
b.) Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene (Ötv. 12. § (4) bek. b) pont).

(1) Az Ötv. 12. § (4) bek. a) pontjában meghatározott zárt ülést az üléslevezető vita és szavazás nélkül rendeli el.

(2) Az Ötv. 12. § (4) bek. b) pontjában rögzített esetben a zárt ülés tartására vonatkozó javaslatról a testület vita nélkül minősített szótöbbséggel dönt.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, meghívása esetén az érdekelt és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésen elhangzott információkkal a résztvevők nem élhetnek vissza.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak a képviselők, a polgármester, valamint a jegyző tekinthet be.

(5) A zárt ülésen hozott döntést a személyiségi jogok és az üzleti titok sérelme nélkül a polgármester és a jegyző hozza a nyilvánosság tudomására.

 

12. §

 

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a.) megállapítja az ülés határozatképességét,
b.) előterjeszti az ülés napirendjét,
c.) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések, rendeletek, határozatok végrehajtásának állásáról,
d.) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
e.) ismerteti az átruházott hatáskörbe tett intézkedéseket.

(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

 

Az előterjesztés

13.§

 

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

 

Sürgősségi indítvány

14. §

 

(1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – a sürgősségi indítványt egyszerű szótöbbséggel, sürgősségi tárgykörként fogadja el.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:
a.) Sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a jegyző.
b.) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
c.) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kezeli, s a napirendek meghatározásakor állást foglal arról, hányadik napirend. Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy első napirendként tárgyalja meg.

 

A vita. Szavazás

15. §

 

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:
a.) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
b.) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
c.) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
d.) A vita lezárása, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(2) A vita lezárás után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (Ötv. 14. § (1) bek. 2. mondat).
A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
A kizárásról az érintett települései képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni. (Ötv. 14. § (2) bek.)


16. §


Minősített többség szükséges:
a.) Önkormányzati rendeletalkotáshoz.
b.) Az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz.

c.) Önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez
való csatlakozáshoz.
d.) Külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi szervezethez való csatlakozáshoz.
e.) Intézmény alapításához.
f.)  A képviselő kizárásához.
g.) Zárt ülés elrendezéséhez
h.) A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti felosztásához.
i.)  A polgármester elleni kereset benyújtásához.
j.)  A képviselő-testület munkaprogramjának az elfogadásához.
k.) Az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezést 1 millió Ft felett.
l.) Alapítvány alapításához, hitelfelvételhez.
m.) Testületi hatáskörök átruházásához.
n.) Helyi népszavazás kiírásához.

 

17. §

 

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni ha
a.)  azt törvény előírja,
b.)  azt a képviselő-testület 1/3-a indítványozza,
c.)  azt a polgármester kéri.
Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást elrendelni nem lehet.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „IGEN”-nel vagy „NEM”-mel szavaznak.

(3) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

 

18. §

 

(1) A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal betűrendes határidős nyilvántartás vezet.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, szerveknek.

 

Kérdés

19. §

 

(1) A kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozás.

(2) Kérdésre a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadja el a választ.

 

Interpelláció

20. §

 

(1) Interpelláció: az e rendeletben meghatározott személyeknek a magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörbe tartozó valamennyi ügyben.

(2) A képviselő a képviselő-testületi ülésen – napirendek lezárása után – a
a.)  polgármestertől
b.) alpolgármestertől
c.) jegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az az ülésen – vagy legkésőbb 5 napon belül írásban – érdemi választ ad.

(3) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően, írásban került sor, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott választ elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a polgármesterre bízza.

 

A tanácskozás rendjének fenntartása

21. §

 

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(2) Ennek során:
a.) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ.
b.) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

 

22. §

 

(1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(2) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

 

A jegyzőkönyv

23. §

 

A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.
A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik (Ötv. 17. § (1) bek.).

(1) A testületi ülésről 2 példányban készül jegyzőkönyv, ebből:
a.) az eredeti példányt a jegyző kezeli
b.) a másik példányt megküldi 15 napon belül a Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetőjének.

(2) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolja a meghívót és a mellékleteket, az elfogadott rendeletet, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékeli a jegyzőkönyvhöz.

 

24. §

 

A jegyzőkönyv tartalmazza:
a.) az ülés helyét, időpontját,
b.) a megjelent képviselők nevét – távolmaradt képviselők névsorát,
c.) az ülésen a meghívott és a tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d.) a tárgyalt napirendi pontokat,
e.) napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,
f.) a határozathozatal módját,
g.) szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket,
h.) a szavazás eredményét és a határozat szövegét,
i.) a polgármester esetleges intézkedéseit (a gyűlésen történt fontosabb eseményeket),
j.) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat.

 

V. fejezet

Az önkormányzati rendelet alkotás

25. §

 

Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:
a.) A Szervezeti és Működési Szabályzatról.
b.) A települési képviselők – a törvény keretei között történő – tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáráról.
c.) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek eljárási rendjének a megállapításáról.
d.) A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megteremtéséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról.
e.) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól való rendelkezés feltételeinek meghatározásáról.

 

26. §

 

(1) A rendeletalkotást kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) a polgármester, alpolgármester, a jegyző
c) a település társadalmi, érdekképviseleti és civil szerveinek vezetői,
d) lakosság (népi kezdeményezés)

(2) A rendelet-tervezet elkészítése
a.) A képviselő-testület a lakosság széles körét érintő rendeletek előkészítésénél, elveket, szempontokat állapíthat meg.
b.) Amennyiben a kezdeményes a lakosság valamely rétegéből közvetlenül érkezik, akkor a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt a felvetés elfogadásáról. Ha elfogadja, úgy rendelkezik az előkészítés módjára és határidejéről.
c.) A tervezetet a tárgy szerint érintett munkatársak bevonásával a jegyző készíti el. Szakértő bevonására is a jegyző tesz javaslatot.
d.) A jegyző az előkészítést és véleményezést követően rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. A rendelet végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

 

27. §

 

(1) Az önkormányzat rendeletének 1-1 példánya a községi hirdetőtáblán (Kossuth u. 129. szám) kerül kifüggesztésre. Ezzel történik a kihirdetés.

(2) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

(3) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és fontosabb tapasztalatokról.

(4) A jegyző a hatályos rendeletekről naprakész nyilvántartást vezet.

(5) A települési képviselők részére – hivatalba lépésük alkalmával – a jegyző átadja az önkormányzatnál lévő rendeletek 1 példányát.

 

VI. fejezet

A települési képviselő

28. §

 

(1) A képviselő főbb jogai:
a.) A polgármesteri hivatal dolgozóitól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.
b.) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivataltól intézkedését, a hivatal érintett dolgozója, erre 3 napon belül köteles érdemi választ adni.

(2) A képviselő főbb kötelességei:
a.) Tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában.
b.) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
c.) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
d.) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
e.) Kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve az önszerveződő lakossági közösséggel.
f.) Személyes érintettség bejelentése.

(3) A képviselő a testületi ülésen jogosult a polgármestertől, a jegyzőtől a községet érintő ügyben felvilágosítást kérni.

(4) A képviselő nyomós okból eredő távolmaradás kivételével köteles a testület ülésein megjelenni és annak munkájában legjobb tudása szerint részt venni.

 

VII. fejezet

A képviselő-testület bizottsága

29. §

 

A képviselő-testület „Az összeférhetetlenséggel, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével foglalkozó bizottság”-ot hoz létre.

 

VIII. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

a polgármesteri hivatal

30. §

Polgármester

 

(1) A polgármester a település választópolgárai által közvetlenül választott tisztségviselő, aki feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester tiszteletdíját és költségtérítését a képviselő-testület állapítja meg a képviselők javaslata alapján.

(3) A polgármester munkarendje minden héten hétfőn 13-18 óráig kerül megállapításra. Ezen túlmenően előzetes egyeztetés alapján áll a polgármester az ügyfelek rendelkezésére.

 

31. §

 

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a.) Segíti a képviselő-testület munkáját.
b.) Összehívja és vezeti a testületi ülést.
c.) Képviseli az önkormányzatot.
d.) Szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat.
e.) Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését – gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetek, egyesületek vezetőivel.
f.) Az önkormányzat éves költségvetés tervezése során a képviselő-testület tagjai részére teljes részletességű, mindenre kiterjedő írásbeli tájékoztatást ad a tervezés és a döntéshozatal megkönnyítése érdekében.

(2) Indítványozza eseti, ideiglenes bizottság létrehozását.

 

32. §

Alpolgármester


A képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. (Ötv. 34. § (1) bek. 1. mondat)

(1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

 

33. §

A jegyző

 

(1) A jegyző tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein. Állást foglal az előterjesztések és döntések jogszerűsége tekintetében, javaslatot tesz az önkormányzat döntésének felülvizsgálatára.

(2) A jegyző igény szerint tájékoztatja a testületet a polgármesteri hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről.

 

IX. fejezet

A társulások

34. §

 

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület, a megyei közgyűléssel, a környező települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) Társulási formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.

(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldásra irányulnak.

 

35. §

 

(1) A társulások célja és rendeltetése
a.) Tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése.
b.) A lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló és településfejlesztési tervek összehangolása.
c.) A lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációban történő megvitatása.

(2) A koordináció főbb módszerei:
a.) A polgármester, alpolgármester, jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalása.
b.) Testületi ülések együttes tartása.
c.) Közös bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

 

X. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés,

lakossági fórumok

36. §

 

A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét (Ötv. 50. § (2) bek.).

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente két esetben közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településeken működő társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

 

XI. fejezet

Az önkormányzat vagyona

37. §

 

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni jogokból áll, mely vagyon az önkormányzati célok megvalósítására szolgál.

(2) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és vállalkozási vagyonból áll.

(3) Törzsvagyona körébe azok a vagyontárgyak tartoznak, amelyek közvetlenül szolgálják az önkormányzat kötelező feladatainak és hatáskörének ellátását és közhatalma gyakorlását. Minden egyéb vagyontárgy a vállalkozói vagyon körébe sorolható.

 

38. §

 

(1) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.

(2) Forgalomképtelen vagyontárgyak:
a.) a helyi közutak és műtárgyak, a terek, parkok,
b.) törvény vagy helyi önkormányzati rendelet által forgalomképtelennek nyilvánított dolgok.

(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:
a.) közművek
b.) intézmények és az elhelyezésükre szolgáló ingatlanok
c.) középületek
d.) műemléki védettség alatt álló ingatlanok
e.) törvény vagy helyi önkormányzati rendelet által korlátozottan forgalomképesnek nyilvánított vagyontárgyak.

 

39. §

Az önkormányzat költségvetése

 

(1) A képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
a.) Az első forduló (koncepció) főbb elemei:
a.1) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának  figyelembevétele,
a.2) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül
a.2.1) bevételi források,
a.2.2) azok bővítésének lehetőségei,
a.2.3) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak a meghatározása,
a.3) az igények és célkitűzések egyeztetése,
a.4) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,
a.5) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

b.) A második forduló főbb elemei:
b.1) a képviselőtestület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet,
b.2) a költségvetési javaslat tartalmazza: -
b.2.1) a bevételi forrásokat,
b.2.2) a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként)
b.2.3) a felújítási előirányzatokat célonként,
b.2.4) a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,
b.2.5) a polgármesteri hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben,
b.2.6) az általános és a
b.2.7) céltartalékot,
b.2.8) a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban.

 

40. §

Az önkormányzat gazdálkodása

 

Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. E körben különösen:
a.) A PM. által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt s mindezeket megküldi a MÁK részére.
b.) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
c.) Leigényli a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat.
d.) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a PM. által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét.
e.) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.
f.) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
g.) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

 

XII. fejezet

Záró rendelkezés

41. §

 

(1) Ez a rendelet 2010. december 1. napján lép hatályba.

(2) Az SZMSZ Függelékének folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az SZMSZ az önkormányzat hivatalos helyiségben (Petőfi u. 60. sz.) mindeni számára hozzáférhető helyen és módon kerül kifüggesztésre.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Edve Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2003.(V.1.), 14/2003.(XII.1.), 12/2005.(XI.1.), 9/2006.(VI.1.) és a 3/2007.(IV. 2.) önkormányzati rendeletei hatályukat vesztik.

 

 

Imre László                            Dr. Gál László
polgármester                         jegyző

 

 

Záradék:
Ezen rendelet kihirdetése 2010. november 29-én megtörtént.

Edve, 2010. november 29.

 

Dr. Gál László
jegyző

 

 

1. számú melléklet

A hatáskör átruházás viszonylatai a képviselő-testülettől a polgármesterre

 

a) dönt a magánszemély által történő ingó dolog, vagy ingatlan felajánlás elfogadásáról,

b) gondoskodik a településen az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

c) gondoskodik a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy megsemmisítésével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,

d) gondoskodik az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásnak megszervezéséről,

e) gondoskodik a település belterületén – külön jogszabályban meghatározott – növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről,

f) szervezi és irányítja a polgári védelmi feladatok ellátását,

g) ellátja a közművelődési tevékenységgel, valamint a testneveléssel és sporttal kapcsolatos helyi irányítási és ellenőrzési feladatokat,

h) dönt a temetési segély, születési segély, házassági segély, valamint az elemi károsultak részére történő segély odaítéléséről, továbbá engedélyezi a köztemetést,

i) megállapítja az aktív korúak rendszeres szociális segélyét és azok megszüntetését,

j) dönt a szociális étkeztetést és házi segítségnyújtást igénybevevőkről,

k) megállapítja a szociális otthoni beutalásra jogosultakat,

l) dönt a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságról és annak folyósításáról,

m) dönt az önkormányzat tulajdonában lévő mindennemű közterület igénybevételéhez és bérbeadásához – kivéve az építési telket – benyújtott kérelmekről.

n) dönt az önkormányzati vagyon bérbeadásáról.

 

1. számú Függelék

Önkormányzati képviselők névsora


1.) Imre László                     polgármester             Edve, Petőfi u. 79.

2.) Nagy Gábor                     alpolgármester           Edve, Petőfi u. 7.

3.) Szalai Károly                   képviselő                   Edve, Petőfi u. 9.

4.) Szalai Tibor                     képviselő                   Edve, Petőfi u. 32.

5.) Horváth Lajos                  képviselő                   Edve, Petőfi u. 13.

 

 

2. sz. függelék

2010. szeptember 11-től hatályos szakfeladatok

370000

Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, kezelése

381101

Települési hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése,

szállítása, átrakása

381102

Egyéb nem veszélyes hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített

begyűjtése, szállítása, átrakása

381103

Települési hulladék vegyes /ömlesztett begyűjtése, szállítása, átrakása

382101

Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása

421100

Út, autópálya építése

522110

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

682001

Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

382002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

750000

Állat-egészségügyi ellátás

813000

Zöldterület-kezelés

841112

Önkormányzati jogalkotás

841114

Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841115

Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841116

Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841117

Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek

841118

Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

841126

Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

841402

Közvilágítás

841403

Város és községgazdálkodási máshová nem sorolható szolgáltatások

841901

Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

841906

Finanszírozási műveletek

842543

Katasztrófavédelmi helyreállítási tevékenység /kivéve ár- és belvíz esetén/

854234

Szociális ösztöndíjak

862101

Háziorvosi alapellátás

882111

Rendszeres szociális segély

882112

Időskorúak járadéka

882113

Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882114

Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás

882115

Ápolási díj alanyi jogon

882116

Ápolási díj méltányossági alapon

882117

Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882118

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

882119

Óvodáztatási támogatás

882121

Helyi eseti lakásfenntartási támogatás

882122

Átmeneti segély

882123

Temetési segély

882124

Rendkívül gyermekvédelmi támogatás

882125

Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása

882129

Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882201

Adósságkezelési szolgáltatás

882202

Közgyógyellátás

882203

Köztemetés

889928

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

889942

Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás

890301

Civil szervezetek működési támogatása

890441

Közcélú foglalkoztatás

890442

Közhasznú fogl